Gáthajtási engedély

A KÖTIVIZIG illetékességi területén lévő, állami tulajdonú, a kizárólagos nemzeti vagyonba tartozó elsőrendű árvízvédelmi töltéseken a gépjárművel történő közlekedést igazgatóságunk vagyonkezelőként engedélyezi, az alábbi jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel:


A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 8. pontja szerint közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával és a "magánút" feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve;
A 32. § (1) bekezdése értelmében az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak a települési vagy területi önkormányzatok tulajdonában vannak. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, továbbá az állam tulajdonában, valamint a vízügyi igazgatási szerv kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott út.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja értelmében közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint a fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.
(2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - anyagok ideiglenes tárolásához.
(3) A fenntartó a (2) bekezdésben említett hozzájárulást a használattal arányos, a fenntartási költségek részleges ellentételezését szolgáló díj megfizetéséhez kötheti.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések megszegése esetén a fenntartó, a jogellenes magatartás jellegétől függően köteles
a) intézkedés végett az arra hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervet megkeresni, illetve
b) bírósági úton eljárni annak érdekében, hogy a megsértett alanyi jogot a bíróság állítsa helyre, illetve a jogellenesen eljárót az attól való tartózkodásra vagy meghatározott magatartásra kötelezze,
c) szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezni, ha annak feltételei fennállnak.
(5) Árvízvédelmi töltésen vezetett közút, vasút, kerékpárút esetén e rendeletben foglaltakat a közös rendeltetésnek megfelelően, az árvízvédelmi biztonság figyelembevételével kell alkalmazni.
A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdése alapján a nem közúti közlekedés célját szolgáló töltéseken létesített koronaburkolatnak a töltés kezelője által a töltés fenntartása szempontjából meghatározott feltételeknek, valamint a védekezés és a vízgazdálkodás üzemi igényeinek meg kell felelnie.
(3) A közúti közlekedés céljait nem szolgáló árvízvédelmi töltésen csak a kerékpárforgalom, illetve a fenntartással, árvízvédekezéssel és természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos közlekedés folyhat. Ezt meghaladó, a (2) bekezdésben meghatározott szempontoknak megfelelő közlekedés csak az árvízvédelmi töltés kezelőjének egyedi hozzájárulásával történhet.

A KÖTIVIZIG fokozott figyelmet fordít arra, hogy az árvízvédelmi töltéseken gépjárművel történő közlekedés csak az előírásoknak megfelelő módon és mértékben, a megengedett célból történjen.  Igazgatóságunk szigorúan szabályozza a töltésen történő közlekedésre jogosító egyedi engedélyek kiadásának feltételeit, a vonatkozó szabályozás értelmében a KÖTIVIZIG járművei és kerékpár, segédmotoros kerékpár valamint hatósági jelzés (forgalmi rendszám) viselésére nem kötelezett gépjármű kivételével - a védtöltésen csak engedéllyel rendelkező járművek közlekedhetnek, tartózkodhatnak. A közlekedési engedély a kikötők, szabadvízi strandok és horgászhelyek megközelítését teszi lehetővé. A közlekedési engedély személy- és áruforgalom lebonyolítását szolgáló átmenő célú közlekedésre nem érvényes, ilyen célú közlekedésre az árvízvédelmi töltéskorona igénybevétele tilos.

A kiadott gátközlekedési engedélyek továbbá tartalmazzák az engedélyes kötelezettségeit, és az alábbi tájékoztatást:  
- Az igazgatóság jogosult arra, hogy év közben külön bejelentés nélkül a töltések védképességének megőrzése, karbantartási munka, vagy egyéb indokkal, a töltésen történő közlekedést korlátozza, megtiltsa.
- A gát-sorompóval, tiltótáblával, vagy egyéb módon lezárt védtöltésre, az engedély kiadásának dátumától, érvényességi idejétől függetlenül az engedély területi hatálya érvényét veszíti.

A töltéskoronán kialakított szilárd burkolat, és maga az árvízvédelmi töltés a fent kiemelt jogszabályi rendelkezések értelmében nem minősül sem közútnak sem közterületnek. Az ingatlanok megközelítésével kapcsolatban álláspontunk az, hogy az érintett ingatlan- tulajdonosoknak kellene ezzel kapcsolatban megállapodni, mégpedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény telki szolgalomra irányadó rendelkezéseire figyelemmel. ( Ptk. 5:160. § (2) Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.
5:161. § (1) A telki szolgalom szerződéssel való létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.
(3) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozik. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.
5:162. § (1) A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez.)
Az árvízvédelmi töltésen történő közlekedés nem kötelező, a gátközlekedési engedély megvásárlásával a közlekedő elfogadja az abban foglalt feltételeket. Sajnálatos módon az engedéllyel rendelkezők annak megváltása előtt nem olvassák el az engedély használatával kapcsolatos szabályokat, és ezért a többségük be sem tartja azokat, illetve amikor az igazgatóság él a jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott jogaival, valamint eleget tesz az ott meghatározott kötelezettségeinek, akkor nem fogadják el e döntéseket, pedig kellő körültekintéssel és tájékozódással pontosan megismerhetők a töltésen történő közlekedés feltételei.
Természetesen a mentők, tűzoltók, rendőri szervek részére amennyiben ez indokolt és szükséges, biztosítjuk az átjárást.

A gáthajtási engedélyt forgalmazó egységek címe az alábbi linken elérhető:

http://kotivizig.vizugy.hu/doksik/gatengedelyt_arusito_helyek.pdf